Egyre többen vannak azok az autósok, akik biztosító váltásukkal rosszul jártak. Sorba derül ki, hogy jócskán akad kgfb adategyeztetési probléma, ugyanis több tízezren vannak, akiknek figyelmen kívül hagyták a bónusz-besorolásukat. A szakértők azt állítják, hogy kizárólag egy apró fennakadás miatt történhettek meg ezek a hibák, az adatok természetesen nem vesztek el, és szerencsére a törvények, rendelkezések az autósokat egyértelműen megvédik. Arról azonban egy szakember sem nyilatkozott, hogy a rosszul könyvelt adatok mekkora veszteséget okoznak az ügyfeleknek és arról sem, hogy az adatok tisztázása, hogy fog megoldódni, hogy lehet tisztázni a kérdést. A társaságok úgy „oldották” meg a kérdést, hogy akinek a bónusz-besorolását nem találták, azt minden kérdés, érdeklődés nélkül A0 kategóriába sorolták. Ez azt jelenti, hogy biztosítási előzmény nélküli kategóriába került az ügyfél, ami annyit jelent, hogy a váltás során eltűnt minden előzmény.


A bónusz-málusz igazolásokat a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben kell nyilvántartani a 2011-es rendelet alapján, ahová a régi biztosító kell feltöltse az adatokat. A változások bejegyzését már az új rendszernek kell megtennie. A váltás utáni új biztosítónak a Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerből kell lekérdeznie az érvényes adatokat, kizárólag ebből az anyagból tud dolgozni. Ha a rendszerben hiba, elírás történik, az új biztosítónak erről nincs tudomása. Márpedig az eddigiek szerint úgy látszik, hogy igen sok KGFB adategyeztetési probléma merült fel. Több összetevője lehet a téves nyilvántartásnak, megeshet például, hogy az ügyfél két keresztnévvel rendelkezik, a nyilvántartásban így is lett felvezetve, de a biztosítónál csak az egyik név van feltüntetve.

A téves adatok adódhatnak akár az ügyfél, akár a biztosító hibájából is. Ha valaki például amikor a biztosított hivatalosan két keresztnévvel szerepel a nyilvántartásban, de a biztosítónál csak eggyel. Ezért nagyon fontos, hogy váltáskor az új biztosítóval le kell az adatokat egyeztetni, erre az ügyfélnek kell gondot fordítania, így fény derülhet az elírásra. Az is előfordulhat, hogy a biztosítót váltó autós nem vette figyelembe, hogy szerződés szerint december 31-ei az évfordulója, tehát év közben nem mondhatta volna fel kötelező biztosítását, ilyenkor pedig a rendszer automatikusan „átlapozza” és egyszerűen nem veszi figyelembe.

A Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerbe eddig 7,3 millió kötelező biztosítási szerződés adata került feltöltésre, Ezek között a  4 millió élő szerződés mellett megtalálhatók a törölt szerződések is. Mondhatnánk, hogy a tízezres nagyságrendű kötelező biztosítási adategyeztetési probléma ekkora mennyiségnél nem számottevő, de aki ennek a tévedésnek az áldozata, annak több ezer forint mínuszt is jelenthet, valamint kellemetlenséget és utánajárást. A MABISZ kommunikációs főosztályvezetője sem tartja lényegesen magasnak az adatokat, mivel úgy látja, a nyolcszáz ezres év végi átszerződött ügyfél esetében a maximum 1,25 százalékos tévedés elhanyagolható. A főosztályvezető véleménye, hogy az adathiányok, tévedések átmeneti jellegűek, az adathelyesbítések folyamatban vannak, a későbbiekben ezek a gondok megszűnnek. Az azért nem egészen nyilvánvaló, hogy ha az ügyfél nincs tisztában azzal hogy rosszul vezették fel az adatait, akkor hogy derül erre fény? Ha csak nem teszik kötelezővé minden biztosítónak, hogy összes ügyfele adatát egyeztesse le és újra küldje meg a nyilvántartó rendszernek. Ez elég nagy munkát róna a társaságokra. Márpedig a KGFB adategyeztetési probléma nem küszöbölhető ki másképp, hiszen az autósok meglévő bónusz-málusz besorolása nem veszhet el.