Magyarországon jellemzően két fajta munkabér megállapítási módszert alkalmaznak. Az egyik az időbéres módszer, amelynél a fizetés a munkában eltöltött időhöz kötődik. Ebben az esetben a jövedelem a ledolgozott munkaidő függvényében alakul. A munkabér összege független az elvégzett munkától. Ami azt is jelenti, hogy ha valaki nem csinál semmit a munkahelyén, de az előírt óraszámot letölti, akkor már jogosult a teljes munkabérére. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezzel vissza lehet élni, hiszen vannak egyéb olyan pontok is a munkaszerződésben, illetve a kollektív szerződésben, amelyek nem engedik egy ilyen szituáció kialakulását, és a munkáltatónak van lehetősége egy ilyen állapot megszüntetésére. Mivel a munkabért nem csökkentheti, jellemzően ilyen esetben a munkaviszony megszüntetése a megoldás.


A másik lehetőség a teljesítménybérezés, vagy más kifejezéssel a mozgóbér. A mozgóbér egy olyan bérezési megállapodást takar, amely a teljes munkabér kifizetését egy előre megállapított teljesítmény eléréséhez köti. Amennyiben a munkaszerződésben, illetve a kollektív szerződésben rögzített teljesítményen alul teljesít a dolgozó, akkor annak arányában kapja kézhez a munkabérét is. A teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokat írásban kell a dolgozó tudomására juttatni. A visszaélések elkerülése érdelében a munkáltatónak kötelessége olyan teljesítményszintet meghatározni, amely a realitás határain belül marad. Figyelembe kell vennie a munkavégzés körülményeit is, és azokhoz mértek kell a teljesítmény minimumot megállapítani. Ilyen figyelembe veendő tényező a munkaszervezés, a technikai felszereltség, és a minőségi követelmények is többek között.

Amennyiben minden körülményt objektíven mért fel a munkaadó, akkor annak alapján kell megállapítani azt a teljesítményt, amely alapján a munkaidő teljes ledolgozása mellett jár a munkavállalónak a teljes munkabér. A teljesítménybér mértékét úgy kell megállapítani, hogy 100 %-os teljesítése esetén a munkavállaló jövedelme nem lehet kisebb az aktuális minimálbértől. Fontos, hogy teljesítménybérezés esetén is szükséges megállapodni egy személyi alapbérről, ugyanis egyes elszámolások az alapbérhez kötődnek.

Magyarországon is egyre nagyobb arányt kezd ölteni a munkabéreken belül a mozgóbérezés aránya, ugyanis a munkáltatók úgy akarnak szabadulni a nagy elvonások miatti terhektől, hogy nem ajánlanak fel magas alapbéreket, amelyek után, akkor is nagy összegű járulékfizetési kötelezettségük van, ha a dolgozók nem teljesítenek jól. Egyre gyakrabban találkozhatunk a két bérezés kombinációjával. A munkabér egy részét a fix fizetés teszi ki, míg a fölötte való rész teljesítményhez kötött. Leggyakrabban magasabb beosztású munkavállalóknál lehet ezzel a módszerrel találkozni.

Még több hasznos infó, a BloGolod.com információs online portálon